Visszatekintés a 2008-as év legkomolytalanabb horgászversenyére, a Nõtincsi Baráti kör kupára.

Egy idény eredményességét sok mindenben lehet mérni. Lehet kilóban, vagy darabra, horgászattal eltöltött napok számával és sok minden mással mérni. Én például az év során megismert új barátokkal, ismerõsökkel, és a velük együtt eltöltött horgászatok számával és a sok közös élményekkel szeretek számolni. Ugyanakkor szomorú, de az évhez hozzátartozik az emlékezés is, hiszen sokan vannak, akik már nem lehetnek velünk. Immáron fentrõl vigyázzák lépteinket és figyelik napjainkat.

De visszakanyarodva érdekesebb témák felé. Régrõl elmaradt restanciám vetem most papírra... Akarom mondani képernyõre..... Különös emlékek fûznek egy víz partjához, itt sikerült ugyanis ?beoltani" a horgászat szenvedélyét páromba, aki az óta is társam a horgászatokban, és egyre eredményesebben ûzi e nemes szenvedélyt. Ugyanakkor önzõ szempontokból nézve sikerült a családi békét is hosszú idõre helyre tenni, hiszen immár ketten járunk horgászni... De lássuk is melyik vízrõl is beszélek:

Egy apró, Nõtincs nevû község bújik meg csendesen nógrádi hegyek között. E falu mellett terül el varázslatos szépségû környezetben a Lókos patak felduzzasztásával létrehozott 32 hektáros víztározó. Igazi nyugalom szigete a tározó, ahova még felszerelés nélkül, akár egy ebéd utáni sétára is jólesik elmenni. Erre a részre már nem hallatszik a közeli 2-es út zaja, itt jó leülni a fûbe, nézni a naplementét, figyelni a tóra esti pihenõre érkezõ megannyi vízimadarat. Vagy éjjel nézni a csillagos eget, miközben csend, béke, nyugalom, tücsökmuzsika és az elmaradhatatlan vadvirágok illata vesz körül minket.

Ezen a helyen rendeztük meg idén elsõ ízben a Nõtincsi baráti kör horgászversenyt, amely bár mindenféle szabályokat kihirdetve indult, a végén igazi baráti-családi megmérettetéssé változott. A két forduló és a közös ebéd alatt a tóra rendszeresen járók és családtagjaik végre személyesen is megismerhették egymást, új ismerõsökre találtunk, új barátságok kötõdtek. Bár az idõjárás a már-már viharos szél, és a váltakozó napsütés nem volt éppen ideális versenyidõ, de az eredmények ennek ellenére sem maradtak el.

.
.
.
.
.
.

A zsákmányhalak zömében törpeharcsák, keszegek és kárászok voltak, de egy-egy apróbb ponty is szákba került. Elsõ helyen Forfung végett, tõle picivel lemaradva második helyezett Sunx lett. A dobogó alsó fokára pedig Alattyán léphetett.

.
.
.

Külön köszönet illeti mind a versenyzõket, a feleségeket, barátnõket, családtagokat, akik mindent megtettek a versenyzõk jóllakatása és a kiváló hangulat megtartása érdekében.

És nem utolsó sorban köszönet illeti Szegner urat, a község polgármesterét, aki eltérõen sok más tógazdától, térítés mentesen biztosította részünkre a versenyzéshez szükséges egybefüggõ partszakaszt.

.

Jövõ nyár elején hasonlóan komolytalan formában megrendezzük a versenyt, immáron értékesebb díjazással, és ha lehet még finomabb ételekkel, italokkal. Akiben esetleg az olvasás közben felmerült a gondolat, hogy csatlakozna hozzánk, és a családjával szívesen eltöltene egy kellemes napot a természetben, az már most is jelezheti felénk, és szívesen látjuk e vidám hangulatú megmérettetésnél és a közös ebédnél is.

Írta: Berényi Zoltán
(Padlógáz)
Fotó: Fejes Erzsébet, Forfung, Sunx, és még sokan mások.

GINOP