Rakózás a Tisza tavon

Végre eljött az az idő, amelyre oly sokat vártam: ’Rakós bottal horgászhatok!’ ,kiáltottam fel. Az előző hétvégéken is ezeket a pillanatokat szerettem volna átélni, amikor már a vízparton ülök, bottal a kezemben, de sajnos az idő és az iskola nem engedhette meg nekem. A korábbi írásaimban horgásztam spicc bottal az élő Tiszán és feeder bottal a Tisza-tavon, így most eljött az idő a rakós bottal való horgászathoz.

Mivel a Tisza-tó mellett lakom nincs szükségem tavakra járni, így ezeket nem is részesítem előnyben. Semmi értelme nem lenne, ha kocsival utazgatnék tavakra, mert itt van nekem a Tisza. Ezt a kijelentésemet csak akkor cáfolom meg, ha esetleg olyan verseny van, ami engem érinthet, mert tavaly bejutottam a MOHOSZ ifjúsági táborába, így új vizet is megismerhettem.
Nos, térjünk is vissza a Tisza-tóra, pontosabban a tiszafüredi részére, a Biciklis pihenőparkba, ahol nemcsak a horgász érezheti jól magát, hanem a család többi tagja is, mivel található egy fából épített kilátó, játszótér gyerekeknek és rengeteg ülőhely. Ezt a pihenő helyet egy csatorna veszi körbe, ami tökéletes horgászati célra. A horgászat előtti napon telepítettek a park mellé 3 tartály 3 nyaras pontyot, így nem bízva a véletlenben, kukoricát is hoztam a horgászatra.

Készültem erre a horgászatra, mert kiszámíthatatlan, hogy mikor milyen csalit kedvelnek a halak, így hoztam csontkukacot, pinkit, kukoricát, puha pelletet és a legfontosabbat számomra (mármint a halak számára) a szúnyoglárvát.

Az etetőanyagom a Topmix Hidegvízi ponty volt, mert én legtöbbször sötét etetőanyagot használok, mind a ponty és a keszeg horgászatára. Egyébként a hidegvízi etetőanyagoknak sokkal koncentráltabb és erősebb az aromájuk, így nincs szükség további por vagy folyadék aromát adagolni hozzá. A horgászatra 2 kg-ot kevertem be egy nagy marék földel, ami a felhősítést segíti az oldódásnál. Bekeverés után áttörtem egy kislyukú rostán a kaját és egy marék csemegekukoricával „tuningoltam” meg az etetőt. Az alapozó etetés 6-7 egykezes gombócból állt, mert azt tapasztaltam a Tiszán, hogy a halak érdeklődését fokozatosan növeljük, így tudunk minél többet partra segíteni. Az alapozás és a fenékmérés után az derült ki, hogy egy 2m-s vízben fogunk horgászni, ami pont ideális volt a 2 tagos top set-emhez.

A horgászatot 2 szál szúnyoglárvával kezdtem, ami rögtön meghozta első áldozatát egy dévért, majd a másodikat is… A szerelékemről annyit szólnék, hogy egy 1,2mm-s tömörgumival horgásztam,rajta 0,14 mm-s főzsinórral, 0,12-0,10 mm-s előkékkel és 16-18-as horgokkal. Az úszóm egy nagyon érzékenyre beállított 1gr-os pontyos úszó, (a sodrás miatt kellett) és az ólmozás pedig 2 szakaszra elosztva: előke fölött a jelzőólom,felette 30cmvel a fő ólmozás.

Korábban említettem, hogy kéttagos top set-el horgásztam, ez csak könnyített a horgászaton, mert minél kevesebb a zsinór, annál biztonságosabb a horgászat, ez persze a csavarodást-gubancolódást nézve. A botom egy tavaly vásárolt Maver War 10m, ami kiválóan megfelel kezdő botnak és versenyzésre is. Már pár éve az a célom, hogy eljuthassak más vizekre is versenyzés szempontjából, szponzori segítséggel, mert sajnos eddig még nem volt lehetőségem, csak a füredi versenyeken indultam (kivéve a Velencei-tó), amelyeken szép eredményekkel büszkélkedhetem. Nagyon szívesen kipróbálnám magam egy komolyabb lebonyolítású versenyen is. De ezek mind még a jövő kezében vannak. Visszatérve a Tisza-partra gyorsan megjelentek a szép keszegek az etetésen.

Mivel fenéken kezdtem a horgászatot a megszokottól ellentétesen csak lehúzós kapásaim voltak, illetve oldalra elvivős. Eleinte nagyon érzékenyen ettek a halak, majd a kapások egyre vehemensebbek, agresszívabbak lettek.

Az volt a taktikám a horgászat alatt, hogy ne nagyon álljon a csali, azaz pici emelésekkel keltettem fel a halak érdeklődését a csalim iránt. Érdekes volt az evésmódjuk, mivel csak és kizárólag a szúnyoglárvával fogtam halat… próbáltam csontival-pinkivel, de hiába, így ráhagytam a dolgot és csak szúnyoggal horgásztam tovább kis horoggal.

Egymás után sikerült megszákolnom a szebbnél szebb keszegeket és valami nagyobbat is akasztottam,de nem akadt meg jól a szájában a horog és nem is foglalkoztam vele. Nincs is legtöbbször annál jobb, mint hogy kint vagyunk a friss levegőn és horgászunk, legalább nem otthon alszok délig, mint sok gyerek. Én már délre otthon vagyok sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodva. Az ismerőseim nem értik,hogy mi a jó ebben a sportágban, de ha nem próbálják ki nem is fogják megtudni, így én most biztatnék minden olvasót, aki eddig még nem próbálta volna a pecát. Nincsenek legjobb cuccaim, mint másoknak, de minden olyan alap dolgom megvan a verseny horgászathoz, aminek meg kell lennie és így is többet költök rá a kelleténél, de ezzel nincs gond mert mindenkinek vannak hobbijai és a szeretett időtöltésünket meg kell fizetni, bármilyen ára is legyen. A horgászatot össze is köthetjük egy jó családi kikapcsolódással is, erre kiváló helyszín Tiszafüred.

Kezdtem gondolkozni, hogy elég keszeget fogtam már, teszek fel kukoricát és megpróbálom, hátha a friss telepítésből sikerül valami eredményt felmutatnom.

„Jöhet,aminek jönnie kell!”

Amíg eltelt a kapástalan 15 perc elmélkedtem kicsit..

Gyönyörű táj tátongott mellettem és elgondolkoztam, hogy milyen jó helyre születtem. A képen egy sulyom nevezetű védett vízinövény látható, ami tavasszal nő fel a víz tetejére és őszig tartó horgászokat és strandolókat megkeserítő életmódot folytatnak, azaz nyárra egy fekete 4 oldalú 4 tüskével rendelkező mini „lándzsája” lesz, és ha ebbe belelép valaki, az nagyon kellemetlen lehet. A sulyom véleményem szerint egy nagyon szép és Tisza-tóhoz méltó természetes víztisztító hatású növény, aminek természetesen az előnyei mellet a szépségéves és természetességével hátrány is van. Az eszmei értéke 2 ezer forint!

Őt hívják papír keszegnek, valahogy sikerült az elázott kukoricát felvennie, de mihelyt a szákba helyeztem gyorsan tettem rá a következő kukoricát, ami hamar meghozta eredményét.

Egy gyönyörű, friss telepítésből származó, 3 kg-s tőpontyot zsákmányoltam, ami annyiban volt fura, hogy akasztás után nem volt harcias kedvében, csak kijött a part szélébe és ott próbáltam felemelni a fejét, hogy megszákolhassam. De sikerült a menet és én jöttem ki belőle győztesen. Az adrenalin szintem olyan magasra emelkedett, hogy a kezem remegni kezdett az izgalomtól és az örömtől. „Most megvagy.!” ,gondoltam magamban és sietősen belehelyeztem a haltartóba a pontyot.

Ezek után ismét egy keszeget fogtam, de már az örömöm megvolt, hogy pontyot fogtam!

Ez után az etetőanyag oldódását vettem figyelembe a víz alatt. Rendkívül jól látható és magyarázható, hogy miért használom előszeretettel a barnás etetőket. Bedobás után egyből bontani kezd és pár másodperc után felhőt képez oldódáskor, ez kelti fel a halak érdeklődését a kaja iránt és meglepő, de a biztonságérzetük is jobbra fordul.

Készített a fotósom egy pár gyönyörű képet erről a helyről, a természetes növényzetéről. Rengeteg vízimadár él a környéken, de nem is baj, mert a horgásznak nem árthat, csak használhat a sneci számainak csökkenése. Remélem, már ön is megérti, hogy miért szerettem bele a Tisza szépségébe és természetességébe. Sajnos eljött a végszó, mert letelt a horgászatra szánt 3 – 3,5 órám.

Az összefogást tekintve szerintem fantasztikus lett. A mai nap folyamán 4 kiló keszeget, egy 1 kg-s és egy 3kg-s pontyot sikerült zsákmányolnom. A horgászat és a fotó után a halak visszanyerték szabadságukat, bízva benne, hogy máskor is beköszönnek az etetésemre.

Ezzel a képpel búcsúznék önöktől, bízom benne,hogy talán sikerült némi használható információt és taktikai tippeket adnom azoknak,akiket érdekelt és figyelemmel kísérték az írásom, ami igaz,hogy kicsit hosszúra sikeredett a beszámolóm,de köszönöm,hogy elolvasták.

Köszönöm a lehetőséget! Görbüljön!

írta: Balogh Albert

fotó: Berczi Benjamin

Vissza a kategóriához

Rakózás a Tisza tavon

Belépés

Termékértesítő