Már egy hónapja dolgozom iskola mellett a szomszédos kis falucskában Poroszlón, csónakos idegenvezetőként. Ezen munka által nem feltétlen az anyagi viszonyaim gyarapítása volt a cél (nyilván egy kicsit az is jó), de a fő motivációm, hogy ne csak horgász szemmel nyerhessek betekintést ebbe az élővilágba, hanem megfigyelő, illetve idegenként. A munka során rengeteg információval gazdagodtam, ami csak hasznomra lehet jelenleg és a későbbiek során is.
.jpg)
.JPG)
Ha víz mellett él az ember valóban elfogult a saját, megkedvelt vízterületével. Nálam is jelen van egy kis elfogultság az előzőekből kiindulva, azt hiszem, teljesen jogosan. Próbáltam már több vízterületet is a pár év alatt, amióta horgászom, de eddig még mindig a Tisza-tó viszi nálam a ’ pálmát ’. Szerencsére sokan látogatják turistaként a tavat, és még olyanok is akadnak, akiket érdekel is, hogy éppen miről beszélek egy adott túra során. A lényeg, hogy mindig meglásd a szépséget a természetben.
A Tisza-tó kialakulása az 1973-as Kiskörei (Tiszán haladva dél-felé található) vízlépcső megépítéséhez köthető. A régebbi neve duzzasztó mű és víztározó volt. A célja a Tisza-völgyben jelentkező mezőgazdasági vízigények, az ipari fejlesztés, és a lakossági ivóvíz ellátásához szükséges vízigények biztosítása volt.
A Tározó 127 km2, ezzel a nagyságával hazánk második legnagyobb sekélyvizű tava, a Balaton után. A szélessége kb. 23-24 km. Az átlagos vízmélység 1,3m-1,5m közé tehető, de megtalálunk olyan helyeket is, ahol 14 métert mértek a tavon! A tó feltöltését 3 szakaszra osztották el, ebből csak 2 teljesült, mivel a 3. szakasz már + 60cm-t jelentett volna a mostani, nyári vízszinthez. Ezt a többletet már a gátak nem bírták volna el. A Tisza-tó körül,még a felengedése előtt építették meg ezeket a gátakat, amiknek az építését kubikusok végezték kemény fizikai munkával. A tóban sok kubik-gödröt találunk, amelyekből a gát építéséhez szükséges földanyagot termelték ki. Maga a gátrendszer határolja körül a tavat, hogy az esetleges árvíz ne tehessen kárt a környező falvakban, városokban. A leghosszabb gáti rész Tiszafüreden indul és egészen Poroszlóig tart, Abádszalókot érintve, így egy nagy kört megtéve, ami 32 km.
A Tisza-tó friss vízellátását az élő Tiszából kapja a 12 öblítő csatornán keresztül. Ezeket csak számmal hívják, nincsenek elnevezett öblítői (pl. egyes öblítő, kettes öblítő, stb.)
kép3.jpg
kép4.jpg
Minden késő ősszel leengednek a vízszintből egy jelentős mennyiséget, ez átlagosan 1-1,5méter, azaz ilyenkor szinte csak a mélyebb vízmélységgel rendelkező területeken marad víz, illetve a csatornákban. A Tisza-tóról mindössze 1 centiméter víz leengedése 1 millió köbméter vizet jelent. Erre azért van szükség, hogy a tél alatt felgyülemlett hó és csapadék semmi képpen ne tehessen kárt a környező falvakban, városokban és nyílván a gátakban sem.
.jpg)
Ezeken a területeken régen erdőgazdálkodások is folytak és az ebből megmaradt tuskókkal igen szépen van dúsítva a sekély part, ezért nem ajánlatos hozzá nem értőnek kimerészkednie a tóra motoros csónakkal, mivel szép károkat gyűjthet be. Oda kell figyelni és elővigyázatosnak kell lenni.
.jpg)
.jpg)
A természetben kizárólag ebben a környezetben figyelhető meg ez a rovar, a kérész, akit a helybeliek Tisza-virágnak hívnak. Ez a gyönyörű élőlény három teljes évet fejlődik azért, hogy három-négy órára kikelhessen és élhessen. Nincsen végbélnyílása és gyomra, de erre nincs is szüksége, mivel ez a rövid idő alatt igyekszik párt találni magának, hogy ismét letehessék petéiket, hogy majd a lárváik újabb három év elteltével ismét világra jöhessenek. Nagyon csodálom ezt az élőlényt. Legtöbbször Margit nap után kezd a Tisza ’ virágozni ’ és 3-4 nap alatt le is zajlik.
.jpg)
A Tőkés réce igen csak elterjedt ezen a területen és rengeteg párt lehet látni a csatornákon. A jellegzetességük, hogy a gácsér, azaz a hím „ ruhája ” nagyon eltér a tojóétól. A tojó matt, barnás árnyalatú tollazattal rendelkezik, mivel ahhoz alkalmazkodott, hogy a tojásokon ülve ne keltse fel a ragadozók figyelmét. A hím tőkés réce feltűnő színével igyekszik elnyerni a tojónak a tetszését, illetve a hím gondoskodik arról, hogy ha veszélybe kerülnének a tojások, akkor a hím tereli el a ragadozó figyelmét a színes tollazatával.
.jpg)
A Bütykös hattyút gyakran láthatjuk a víz felszínén vadászva, vagy fürödve. A színe fehér, illetve koszos fehér. A hím és a tojó közt csak méretbeli különbség van, de akár 6-7 kilósra is megnőhetnek. Nem védett, stabil faj.
Turistaként is gyakran elcsíphetünk egy-egy jó képet a barátságos madarakról.
(1).jpg)
Az egyik kedvenc bukómadaram a Búbos vöcsök, aki sok érdekes dologra hívta fel a figyelmem, mint például ha veszélyt érez, lebukik a víz alá és akár 2 percet is lent tud maradni. A jellegzetessége, hogy mikor párt találnak, apró ajándékokkal (pl. színes kavics,stb.) jutalmazzák meg egymást a násztáncuk mellett és ezeket beépítik a nádasokban lévő úszó fészkükbe. Nagyon barátságosak. Mivel ügyesen úszik, így a tápláléka legtöbbször a hal.
(1).jpg)
Nem csak az ember szereti a harcsát.
(1).jpg)
(1).jpg)
A Tisza-tó leg lustább madara a bakcsó, más néven a vakvarjú. Ő leginkább szürkületkor vadászik, ha lehet ezt vadászásnak nevezni. A jellegzetes gubbasztó testtartásáról lehet felismerni a sekély vizeken ,bedőlt fákon várva. Mikor elég közel merészkedik egy apró hal hozzá, akkor egy szigony-szerű mozdulattal lenyúl az áldozatáért és elkapja.
.jpg)
A gáton biciklizve gyakran találkozhatunk nyulakkal, őzekkel.
.JPG)
A vízi növényzet rendkívül jelentős az ökoszisztémában. A víz alatt ezek a növények egy valóságos erdőt képeznek, amely legfőképpen a halak számára előnyös. Ebben érzik magukat a legbiztonságosabban a halak, illetve ezek a legideálisabbak az ívásra. (sekély és gyorsan felmelegedő vizek)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
A legkedveltebb növényem a tavirózsa, más néven a tündérrózsa. Ennek a nővénynek is, mint szinte mindnek védettsége van a Hortobágyi Nemzeti Park által, mivel a Tisza-tó nagy része az imént említett park fennhatósága alatt áll. A tavirózsa egy úgynevezett rizómával rögzíti magát az aljzathoz és úgy működik, mint a hagyományos hagymás, gumós növények. Tavasszal, május elején kihajt, a friss hajtás pirosas színű, majd ezek 1-2 hét alatt teljesen bezöldülnek, ekkorra teli lesznek zöld színtestekkel és a levegővel érintkező részén zajlik le a fotoszintézis és a gázcsere. Május végére gyönyörű fehér virágai lesznek (ritkán citromsárga is megfigyelhető) és augusztus végéig megfigyelhető ez a jelenség.
Megtalálható nagyon nagy mennyiségben a tóban a sulyom nevezetű növény, amely sok kellemetlenséget okozhat a nemcsak a turistáknak, hanem a horgászoknak és mindenkinek, aki a vízparton, mezítláb sétálgat, vagy éppen hajókázni szeretne. Ennek a növénynek van egy 4 ágú termése, amit bárhogy sodor ki a partra a víz, mindig egy tüskéje az ég felé fog mutatni. Május elején, mikor ez a termés, azaz mag lesüllyed a mederbe és található egy számára kedvező 30 centiméteres iszapréteg a fenéken, akkor egy hajtást ereszt, ami víztől függően 3 méter is lehet. Jelenleg kotrások vannak néhány helyen a Tisza-tavon, mivel ezt a gyökér-zónát igyekeznek meggátolni. Sajnos rengeteg van itt belőle, ebből csak annyi a gond, hogy csak itt található meg, ezért védett. Aprócska 3-4 centis cakkos szélű levelei vannak és a levelei alatt növeszti a termését, amit még zöld, de érett állapotában szedték régen és meg is ették, szimplán szénhidrát forrásként. Állítólag gesztenye íze van, de amikor én kóstoltam korántsem tapasztaltam ilyet.
.JPG)
.JPG)
Mivel itt élek, dolgozok és horgászok, bátran merem ajánlani mindenki figyelmébe ezt a tavat, mind kikapcsolódás, mind horgászat miatt.
Nagyon sokat köszönhetek papámnak, Darabos Lászlónak a képes segítségekért.
Már lassan belecsúsztunk a nyárba, szóval mindenkinek jó pihenést és halban gazdag időket szeretnék kívánni. Szeretettel vár minden pihenni vágyót a Tisza-tó. Köszönöm a figyelmet!
Írta: Balogh Albert
Fényképezte: Darabos László, Balogh Albert
