Hosszú előke, avagy a verseny horgászat alapjai

A technika elsajátítását cikkekből és videókból lestem el. Amióta feederbotos horgászattal foglalkozom, évente pár alkalommal már próbálkoztam az e fajta pecával, kisebb-nagyobb sikerrel. Legtöbbször csak fehérhalat tudtam zsákmányolni, de amióta komolyabb figyelmet szentelek a módszerre, a pontyok is egyre gyakoribb vendégek lettek.

Íme, egy kis ízelítő a stílusomból:

Még napfelkelte előtt megérkeztem a tópartra barátommal, Balázzsal, hogy a nap első sugaraira már a horgászat kezdetét vehesse.

 

 

 

 

Etetőanyag választásom a Winner szériából a Ponty-Kárász Match Feketére esett. Előkészítése a következőképp zajlott: 3 kg etetőanyagot kevertem be, majd elfeleztem. Mindkét feléhez 1-1 doboz csemegekukoricát adagoltam. A kosárba szánt anyagot törőszitán áttörtem. A rostálás folyamán fennmaradt kukoricaszemek héját az alapozó etetéshez kevertem.

 

 

 

 

A minél pontosabb alapozó etetés érdekében marker úszót használtam, a meghorgászni kívánt terület jelölésére. Az alapozásra szánt kb. 1,5 kg-ból 18 egykezes gombócot gyúrtam, amit csúzli segítségével juttattam célba. 

 

 

 

Az alapozó etetés beéréséig előkészítettem a felszerelésemet. 3 méteres pikker botjaimra 35-ös elsőfékes orsókat választottam, amiket 0,18-as főzsinórral töltöttem fel, melyhez 5 méter 0,13-as fonott dobóelőkét kötöttem. Horogként 16-os méretűt alkalmaztam 0,14-es 60 cm hosszú fluoro carbon előkén.

Csalijaim: csontkukac (amit kosárba is töltöttem), csemegekukorica és versenykütyü volt.

A lassuló kapásütem esetén poraromát is bevetettem, töményen a kosárban lévő etetőanyaghoz adagolva.

 

 

 

 

 

Az etetett helyem a parttól 21 méterre helyezkedett el, amit előzetesen Balázs segítségével mértem ki. Az első hal jelentkezéséig, mivel nagy alapot csináltam, csak 7 percenként dobtam újra.

 

 

 

Az első hal a harmadik bedobásra érkezett. A horgászat első felében ezek jellemzően dévérkeszegek voltak.

 

 

Az idő előre haladtával a kapások száma folyamatosan növekedett, de még mindig a fehér hal jelenléte volt a domináns az etetésemen. Míg a szomszédos stégen ülő horgásztársam már az első pontyát fárasztotta.

 

 

Azonban nekem sem kellett sokat várnom, a pontyok jelenlétüket egy kapás utáni „kinyújtott” horoggal jelezték felém. A nagyobb testű halak indokolták az eggyel nagyobb horogméretet (14-es) és a 0,16-os horogelőkét. Érdekességként szeretném megjegyezni, hogy ezután minden bedobásomra ponty jelentkezett.

 

 

 

 

 

 

A horgászatot 5 órásra terveztük, ami meglehetősen jól alakult számunkra. Balázs mai teljesítménye: 5 ponty és kb. 4 kg fehérhal, míg nálam a pontyok száma 11 volt, 2 kg fehérhal kíséretében. A bevezetőben szándékosan nem említettem, hogy barátom világos színű, mézes íz világú etetőanyagot használt. Az elütő színű és ízű csalogatóanyagok magyarázattal szolgálhatnak fogásaink közt lévő különbségre, de akár a nagyobb méretű horogra való váltás és a feltűzött 3 szál csontkukac is szerepet játszhatott a több kifogott pontynál.

Egy szó, mint száz a hosszú előkés módszer ezen a napon verhetetlen volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szomszéd horgászok folyamatos érdeklődésükkel és kérdéseikkel fordultak hozzám.