Új matchbotos módszer - Method Waggler

 

Az idei évben aztán több alkalommal is kipróbáltam ezt a módszert, de akkor még csak saját barkácsolású úszóval. Berényi Zoli (Segal)  teszthorgászunk írt is egy ilyen horgászatról cikket.
A módszerhez úszóra és megfelelő etetőanyagra van szükség.  Az etetőanyag rendelkezésünkre állt, hiszen mindegyik method feeder etetőnk alkalmas erre a feladatra, azonban a paszták még jobb eredményeket produkáltak. Az alkalmas etetők legfontosabb tulajdonsága, hogy finomszemcsések legyenek és jól oldódjanak, ezzel egy folyamatos etetőanyag felhőt biztosítva csalják oda a halakat a csalinkhoz.
Tehát alkalmas etetőnk volt/van, a felszerelés ( match bot, orsó) is adott, már csak a megfelelő úszó elkészítése volt a feladat. Több féle úszót is találni a piacon, de mindegyik az „összedobott” jelleget tükrözte, legalább is nekem. Ezért aztán Nagy Attilával (EXNER) összebeszélve elkészítettük a TOP MIX etetőkosaras úszóját, a Method Wagglert.

A Method Waggler úszók.

Az úszók elkészítésénél megpróbáltunk minden részletre figyelni.  Először is fontos volt a kosár típusa. Tudva lévő, hogy a spirál kosár csavarja a zsinórt, ezért, bár ennek elkészítése és úszóra szerelése sokkal egyszerűbb és olcsóbb, szóba sem jöhetett. Mindenképpen bordás kosárral kellett terveznünk. Fontos volt a kosár úszótesthez való rögzítése is. Ezért aztán speciális átmenő tengelyű kosár került az úszóra, mégpedig mindkét végén illesztett kialakítással.
 
Az úszó bontott fotója.
 
A kosár átmenő tengelyű, egyik végén az önsúlyhoz, másik végén pedig az úszó aljához csatlakozó kúpba illeszkedik. Így a kosár cserélhető, központos, az úszó a lehetőségekhez mérten a legáramvonalasabb kialakítású és az alján még lapkákkal külön súlyozható is.
 
Két méretben, 20 és 25 gr-os kivitelben készül, a kosarak a két úszón egymással cserélhetők.
 
Az úszótest kialakításánál figyelemmel voltunk arra, hogy megtöltött kosárral a felső, piros rész, csak kicsit álljon ki, és teljes kioldódásnál se emelkedjen ki sokkal többet a vízből.
 
Megtöltött kosárral az úszó piros bóbitájának nagyjából fele áll ki a vízből.
 
Az úszó használatához egy kis gyakorlat szükséges. Pontosabban fogalmazva ahhoz kell gyakorlat, hogy mennyi etetőt töltsünk a kosárba. Továbbá azt is tudnunk kell, üres állapotban mennyit áll ki az úszónk a vízből. Ez utóbbi egyszerű feladat, hiszen üres kosárral a vízbe tesszük és megnézzük, mennyit áll ki. A későbbiekben csak ezt kell figyelni, ez jelzi, hogy üres a kosár, vagy van még benne. Nagyobb gyakorlatot igényel a kosár töltése. Egy dologra kell figyelni, hogy mekkora gombócot töltünk bele. Mert túl nagy gombóc elsüllyesztheti az úszót. Ezt is célszerű a horgászat megkezdése előtt nagyjából benézni.
Az etetőanyagnak bekeverésének fontos szerepe van. Fontos, hogy apró szemcsés legyen és jól oldódjon. Itt aztán tényleg nem lesz kapásunk, ha „egynaposra”keverjük az etetőt. Ha nincs lehulló szemcse, felhő, akkor ítélet napig várhatjuk a kapást.
 
A gyorsan oldódó etetőanyag és a lehulló szemcsék nagyon fontosak.
 
Ennél a módszernél az úszót fixre szereljük. Tökéletesen megfelelnek erre a célra a fix úszórögzítők. Az úszó alá, a főzsinórhoz , forgókapoccsal, vagy az nélkül csatlakoztatjuk az előkét.
 
Az szerelék elkészítése nem nagy feladat.
 
A csali pedig gyakorlatilag minden lehet. Lehet csonti, kukorica, pellet stb. A tapasztalat szerint ennél a módszernél a pelletek a legfogósabb csalik. Talán azért, mert a felhasznált etetők is halas jellegűek.
 
A gyakorlat azt mutatja, hogy a fűzött csalik biztosabb akadást eredményeznek.
 
A szerelék működése a gyakorlatban.
 
Az úszót a megtöltött kosárral gond nélkül dobhatjuk (persze megfelelő bottal) akár 50 méteres távolságra is. A vízbeérkezéskor a leoldódó szemcsék azonnal felhőt képeznek, ezért célszerű kiakasztott zsinórral horgászni, hogy mindig egy helyre dobjunk. A csalink és ezáltal a horgunk folyamatosan egy etetőanyag felhőben lesz. A halak pedig érezve a finom szemcséket, azok forrását keresve felemelkednek a fenékről és a szemcsénknél nagyobb falatot, a csalinkat meglátva azonnal, gondolkodás nélkül bekapják azt és a mélybe indulnak vele.
Így aztán a kapás egy hirtelen lerántás lesz. Mivel a hal azonnal elindul a csalival, az ellenállása is nagyobb lesz, hiszen mozgás közben kell megállítanunk, megfordítanunk.
Milyen halakat csalhatunk horogvégre? Gyakorlatilag minden fajtát, ami a csalinkat be tudja kapni. Így aztán szelektálhatunk is. Pl. ha pontyot akarunk, de sok a dévér és a kisebb csalikat folyton bekapják, nagyobb pellettel a nagyobb dévérek, vagy pontyok szépen kiválogathatók a „mezőnyből”.
 

Még egy fontos dolog! Sok víz igen erősen fertőzött törpeharcsával. Mivel a törpe nem szívesen válik meg a fenék közelségétől, ezért ez eredményes lehet ilyen vizeken is.
Ezennel ismét egy kellemes módszert és annak eszközét adtuk át. Jó szórakozást és sok nagy halat kívánunk hozzá.
 
Az úszók a FEHOVA kiállításon lesznek bemutatva és attól kezdve lehet azokat megvásárolni is.
Team TOP MIX

 

 

GINOP