Velencei páros.
Márciust írunk a vizeink alig kezdtek el melegedni, a levegõ is csak néhány fokos, mi mégis megpróbálunk halat fogni. Sõt dévérkeszeget szeretnénk fogni. Match bottal.
Ezzel a célkitûzéssel kezdtünk gondolkodni a hét elején, hogy hová is kéne menni, hol lehet nagy biztonsággal ilyen hideg vízben halat fogni. Választásunk a már sok nagy versenynek helyt adó Velencei tavi evezõspályára esett. Ez a pálya idáig sem volt egyszerû, de az elmúlt pár év bebizonyította hogy egy rejtély. Borzalmasan sok arca van, talán ezért is szeretjük. Van hogy a padkán, rakós távon a 15 kiló sem számít soknak, van, hogy a mélyben kell a pontyokat hajkurászni, és van, hogy a könnyû vízközti matchezés helyett komoly súlyokat kell a matchbot szerelésére rakni, hogy halat tudjunk fogni.
Elhatároztuk, hogy kipróbálunk két különbözõ keveréket, amit mi jónak gondolunk, és majd meglátjuk melyik mûködik jobban.
A horgászat reggelén kemény -2 fokot mutatott a hõmérõ, de akárcsak az elõzõ napokon napközben egy 7-8 fokos csúcs azért érzékelhetõ volt. Gyorsan bele is ugrottunk a thermo ruhákba. A nagyobb problémát mégsem a hõmérséklet, hanem a szél okozta. Elég erõs észak-nyugati szelünk volt, ami igaz hogy részben hátulról fújt, de a tavat szépen megmozgatta és elég rendes áramlással kellett megküzdenünk.
Próbáltunk helyi információt begyûjteni, ami sok esetben igen hasznos tud lenni, most nekünk sok jóval nem kecsegtetett. A hírek szerint pontyot 2 napja telepítettek azt fogogattak is, de keszeget csak hébe-hóba. Gyors eszmecsere után egy kicsit módosítottunk is a keverékeken, amik a következõ képen néztek ki.
Attila sötétebb darabosabb etetõje.
Attila a hírek után jobban bízott a pontyokban, de mindenképpen olyan kaját kevert amit nagy valószínûséggel a keszegek sem vetnek meg.
A keverék:
2 kg SELECTOR XT 71
1 kg Xtasy Carp VIP Fekete
0.5 kg PV1
Én, picit világosabb, finomabb szemcseméretû, fûszeresebb keverékem.
Én kicsit szkeptikusabb voltam ponty kérdésben, éppen ezért inkább keszegre hangoltam az etetõanyagom.
A keverékem:
2 kg Spice (fûszeres) Dévér
1 kg SELECTOR XT 51
0.5 kg PV1
A különbség a képeken jól látható. Attila keveréke egy erõsen sötét, durva szemcseméretû, és akár még egész magokat is tartalmazó etetõanyag, az enyém egy világos, jól tapadó, fûszeres, kis szemcsézetû.
Amíg én a keveréket fluo morzsával tuningoltam, addig csapattársam két marék pelletet dobott a már bekevert etetõre. (premium carp scopex, premium carp choclate)
Attila az etetõanyagot egy dupla marék pellettel tette tartalmasabbá, ekkor még bízva a pontyokban.
Keszegezésnél fontos, de Velencén kötelezõ a jó minõségû föld.
Keszegezésnél általában kell, de Velencén kötelezõ a jó minõségû föld, amivel az élõ anyagot, jelen esetben a szúnyoglárvát, be tudjuk juttatni. Mind a ketten 10 liter Top Mix löszös agyagot kevertünk, amit fél zacskó földragasztóval és a normálisnál egy kicsit több vízzel állítottunk be, tekintettel a körülményekre. Ebbe raktuk bele a fél-fél liter apró szúnyoglárvát.
Általános keszegezés esetében míg Attila az Asterx Match Light-ra esküszik, addig én szinte mindig elsõként a Asterx Match Blue-t veszem elõ.
Az etetõanyag és a föld elkészítése után kezdtünk a felszereléssel foglalatoskodni, illetve próbáltuk összerakni hogy mi lehet ilyenkor a megfelelõ választás.
Nálunk a slider mostanában mindig elõkerül, azt kell hogy mondjam ha kell, ha nem. Kicsit belebolondultunk ebbe a számunkra új módszerbe, úgyhogy az nem volt kérdéses hogy egy-egy slideres pecát kikészítünk. A másik kérdés az volt hogy a fix úszós pecákat hogyan szereljük, mekkora úszókkal, mennyi hasznos ólmozással.
Atilla egy picit nagyobb úszót és több hasznos ólmot használt mint én ami, mint késõbb látni fogjuk, jó ötletnek bizonyult ebben az áramló, felgyorsult vízbe.
A Top Mix Sarcanda waggler tökéletes választás. Attila 16-ost én 14-est szereltem a fix pecára.
A meder feltérképezése után meghatároztuk a távolságokat, amit horgászni fogunk.
Én a ?szokásos" velencei távomat jelöltem meg a zsinóromon, mivel még nem voltak kint a bóják, sacc másfél bójasor, társam jóval beljebb majd a képzeletbeli harmadik bója távolságát szemelte ki.
Ez kimondottan jól is jött, mivel sokkmindenre választ kaphatunk. Két különbözõ kaja, szerelés, és távolság. Már alig vártuk a kezdést.
Melyiket válasszam? Két erõsség többféle hosszban..
Etetni csak pontosan, bemutatja Schmidt Attila.
Az alapozásra szánt etetõanyagra rádobtunk mind a ketten két-két dupla marék földes szúnyogot, és abból gyúrtuk a mintegy 30 egykezes gombócot.
Kíváncsiak voltunk hogy az alapozás után mikor jelentkezik az elsõ hal.
Vártunk és csak vártunk.
Bedob, etet, sodródik, kihúz, újracsaliz. Semmi.
Elég sokan voltak az evezõsön, gondolom a pontytelepítés miatt. Õket kezdtük nézni, de halat sehol nem láttunk.
Egyszer csak Attila bevág. Rám néz és a mosolyán látom ?lesz mááán péz..." Ami annyit jelent hala van. Bizony egy kis keszeg kívánta meg a 16-os könnyû horgon felkínált 3 szem szúnyoglárvát. Öröm - boldogság.
Innentõl kezdve neki, mondhatjuk hogy kisebb megszakításokkal, nem túl nagy ütemben de ott volt a hal az etetésén és fogható volt.
Nekem, az õ elsõ hala után 15 perccel jelentkezett az elsõ vendég, szintén egy kis keszeg formájában. Próbáltuk felváltva a slidert és a fix szerelékes horgászatot. Ami megfigyelhetõ volt, hogy amíg a slider sokkal lassabb csalivezetést tett lehetõvé, sokkal elõbb volt rá kapás, de mégis nehezebben tudtuk megfogni mert a finom csipegetéseket nem ?láttuk" annyiran, sokkal több volt a kiszívott szúnyog. Ellenben a fix szerelékes pecán, ahol ha lassabban is jött a kapás de sokkal nagyobb százalékban volt eredményes az akasztás.
Azért akadtak szákolós példányok is.
Végére a konklúzió:
- Megfigyelhetõ volt egyértelmûen hogy Attila etetésére elõbb odatalált a hal. Véleményünk szerint ez a távolság miatt volt, a hal ekkortájt beljebb tartózkodik a mélyebb rétegekben, és a helyi erõk is ezeket a távolságokat horgásszák feedereikkel, hagyományos fenekezõs szereléseikkel.
- Szintén szembetûnõ különbség volt, hogy csapattársam kapásai sokkal ?jobbak" voltak, nem egyszer emelt egészen úszó testig a hal, amíg nekem sok volt a piszmogó, ideges kapás. Ezt a különbséget az etetõanyag színének tulajdonítottuk, egész egyszerûen sokkal bátrabban táplálkozott a hal a sötét, fekete kaján mint a világosabb tónusún.
- a harmadik észrevétel hogy darabra közel azonos fogás, súlyra mégis az õ javára billentette a képzeletbeli mérleg nyelvét. A halai nagyobbak voltak. Amíg nálam a halak zöme 8-10 dkg körül mozgott, addig nála 10-15 dkg volt az átlag, de voltak, igaz nem sok de közel 30 dkg-os példányok is.
Ezt lehet talán a stabilabb, nehezebb peca számlájára írni, de az is lehet, hogy a darabosabb kaja jobban lekötötte a ?testesebb" példányok figyelmét.
Pontyot sehol nem láttunk fogni, nekünk sem kellett bajszost fényképezgetni a végén..:)
A zsákmány 1.
A zsákmány 2.
A szeles hideg idõ ellenére jól szórakoztunk, ha pontosan etettünk, szépen ott lehetett tartani a halat.
Kívánunk mindenkinek hasonló kora tavaszi eredményes horgászatot.
Írás: Déry Gábor
Fotó: Déry Gábor, Schmidt Attila
