Késõ õszi horgászgatás

Azonban én még úgy éreztem, pontyot kell fognom, ezért egy közös horgászatot beszéltem meg Zalánnal, s nekiindultunk a Venyimi Extratónak. Az idei szárasság itt is megtette hatását, de a kis vízben is tudtam szerencsére, hogy ha lesz hal, a legmélyebb részen lesz, mert bár melegebb napok voltak a vasárnapi horgászat elõtt, mégsem gondoltam, hogy kimerészkednek a sekély partszélbe. Ezek alapján a zsilip elõtti mélyebb gödröt szemeltem ki, de hogy ne legyen a véletlen mûve a horgászat, ezért már elõzõ nap eldöntöttem, hogy egy pickert is bedobok valamerre.

 A tetthelyem

Az odaút során kikértem Zalán véleményét, hogy melyik etetõanyag legyen ma a nyerõ, és mivel õ az XT 51-re szavazott az XT 71-el szemben, ezért ezt készítettem elõ bekeverésre. A bekeveréshez használt vízbe tettem egy kis folyékony pontyos aromát, és magam is meglepõdtem, hogy mennyire eltaláltam az etetõanyaghoz adott víz és aroma mennyiségét, mert elsõre jó állagú etetõanyagot sikerült kevernem az egy zacskónyi XT 51 etetõanyagból.

 XT 51 készre keverve

Furcsán szagolgattuk már szárazon is az etetõanyagot, de nem igazán tudtuk se édesnek, se pörköltnek beállítani, hanem megegyeztünk abban hogy jó, jó, de majd a halaknak kell, hogy jó legyen. Azonban azt gondoltam, egy kis édes nem ronthat a helyzeten, ezért került bele a folyékony aroma. Morzsolgatva az etetõanyagot kendert, mogyorót, pelleteket,  kukoricát, és fluo morzsát egyaránt találtam az ismeretlen alkotók mellett. Nagyon tartalmas, dús etetõanyagnak tûnt az XT 51 így bekeverve, ezért nem raktam hozzá mást, de azért egy kis big carp és black carp pelletekkel is fûszereztem az etetést, s természetesen nem hiányozhatott a csonti sem, melyet elõszeretettel használok ilyenkor késõ õsszel. Az alapozó etetés négy teniszlabdányi gombócból állt.
A ráetetés körülbelül fél óránként ebbõl állt.

 A poharas etetés csendessége és pontossága verhetetlen.

A szerelékekrõl is ejtek pár szót. A Genius Carp rakósból most a 11-es erõsségû csõgumival szerelt topset került elõ, s három taggal toldottam csak meg, így a nyéltagot, s az azt követõ tagot elõ sem szedtem. Mindezt azért, mert a zsilip elõtt van egy kis kör, ahol 20-25 centivel mélyebb, olyan 120 centiméter körüli a víz, s azt véltem, hogy ott lesznek a halak. Nagyon csendben készültem elõ a horgászathoz, s emiatt nem ültem merõlegesen a partra, hanem kicsit oldalt, hogy messzebb üljek a meghorgászandó területtõl. A 0.15-ös vastagságú Preston Powerline damilhoz 20 centiméteres 0.14-es elõkét párosítottam Gamakatsu 2260b horoggal, melynek mérete 14-es volt. Az úszó Lacy típúsú és 1.25 gramm jelölésû volt, s ennek megfelelõen egy fõolmozást készítettem a horogtól 40-50 centire, s az elõkén volt egy jelzõólom, mely nem ért le a fenékre, csak a horog. Azonban az elsõ kapások nem akadtak, ezért jobbnak láttam egy kisebb, vékonyabb horog használatát, ezért lecseréltem az elõkét 0.14-es damilon szerelt G-1050N horogra, melybõl egy 16-os méretû került a kezembe. Ritkán használok ilyen kis horgot, viszont érezhetõen finnyásan ettek a halak egész nap. Ezen meg sem lepõdök, és sem falatozok szívesen a hûvösben. A pickeren 0.165-ös Fujitsu fõzsinór volt, a 0.14-es elõkén pedig G-2260b 14-es méretben. A csúszóra szerelt kosárban szintén az XT 51 etetõanyag, hiszen kíváncsi voltam, azzal is ugyanúgy fogok e majd halat, ha fogok egyáltalán. Az elsõ halakra majdnem egy órát kellett várni, azonban éreztem, hogy megjöttek a kárászok, s fogtam is hamarjában pár darabot az arasznál alig nagyobbakból. Eközben meglepetésként ért a picker spiccének rángatózása, melynek tettese egy kisebb ponty volt. Azonban a picker még adott egy kárászt, s hiába dobáltam több irányba, különbözõ távolságokra, csak egy-két csipkelõdés, kiszívott csonti jelentette az eredményt.

 4 szem csontira érkezett a pickeren e kis ponty

A rakóson viszont éreztem, hogy egyszer csak eltûntek a kárászok, bizakodni kezdtem a pontyokban, s ezért etettem kicsit, nehogy odébb álljanak, ha már idetaláltak. Meg is lett az eredménye, elõször egy testesebb, bõ félkilós kárász érkezett, majd az alábbi ponty jelentkezett a felkínált 3 szem csontira a kis horgon.

 Késõ õsszel egy ekkora ponty is már nagy öröm nekem

Azonban valami okból kifolyólag hosszú idõre eltûntek elõlem a halak, vagy annyira jóllaktak, hogy nem kellett nekik sem csonti, sem pellett, sem kukorica. Azonban folyamatosan etetgettem, s a feljövõ apró olajszerû buborékok jelezték az etetõanyag gombóc bontását, s idõvel a túrások is megjelentek, visszatértek a halak a terülj-terült asztalkámra. A késõi ebédidõre nekivetkõzhettünk mi is, mert kellemes, szélcsendes idõ volt, és a nap is a maga módján viszonylag erõsen tûzött eme októberi délutánon.

Zalán taktikáját nem is említettem még. Õ nagyhalat szeretett volna fogni, hiszen a neve is mutatja, Extra tó, extra méretû halakkal. Én azonban nem bánom, hogy van kárász és kisebb ponty is, mert így sosem tudhatjuk elõre, hogy mi kerül a horgunkra, viszont megvan az esély a jobb halak megfogására is. Õ egy Stradivari Carp Float elnevezésû bottal készült mára, s az elõzõ este készült, saját fõzésû Mainline Cell bojlival horgászott a nap túlnyomó részében. Miközben beszélgettünk egész napi élményeinkrõl, miszerint elõttem megint vannak kárászok, pickeren és bojlison viszont semmi, ezért arra a megállapításra jutottunk, hogy a finomszerelék ma igen eredményesnek tûnik. Eközben beesett számomra a harmadik ponty, melynek fárasztása különösen nagy élmény volt a kicsi horoggal és a lágy gumival

 Szép kis nyurgaforma, amelynek különösen örültem

E ponty után is jelentkezett még pár kárász, de már volt, hogy csak két szem csontit raktam, s még így is szinte nyeletni kellett, mert ha korán emeltem be, akkor bizony nem volt eredményes az akasztás. Zalán pedig dobált etetett helyre, nád mellé, nádtól távol, azonban semmi sem hozott eredményt. Furcsálltuk egy kicsit, hogy még mozdítása sem volt, igaz, õ nem használt etetõanyagot, csak kis PVA hálóban volt neki pár szem bojli a szerelék körül, ezzel etetett. Egy idõ elteltével úgy döntött Zalán, kitart a szerelékével a horgászat végéig, nem dob újat, hátha arra kószál egy ponty. Lassan nekikészülõdtünk a pakolásnak, mert igencsak benne voltunk már a délutánban, és nálam nagyon abbamaradtak a kapások, s elfogyott az etetésre szánt 1 kg XT 51 etetõanyag is. Említettem is Zalánnak, hogy 10 perc, s kiveszem a rakóst is, s nekilátunk pakolni. Viccesen megjegyezte, hogy ha most fog még egy halat, akkor simán beelõzhet, azonban a szót tett követte. Lassan, szakaszosan felhúzta a jelzõjét valami komótos jószág, s már az akasztás után érezhetõ volt, hogy nem kishallal van dolgunk. Én ki is vettem a rakóst, s mint egy ifjú titán toporogtam a parton merítõvel a kezemben, hogy csak jöjjön fel, s már merítem is. Azonban a fárasztás hosszúra nyúlt még az erõsnek mondható 22-es damillal, és a nagyon jó akcióval megáldott Carp Float bottal is. Zalán türelmesen fárasztott, s én a kellõ pillanatban csúsztattam a merítõt a hatalmas ponty alá. Nyekkent is egyet valami, egyelõre nem tudni, hogy a T-rex merítõnyél vagy a merítõfej kerete, bár gyanítom, hogy az utóbbi, mert a T-rex merítõnyél szerintem dióverésre is alkalmas, olyan masszív egy darab.

 Nagyon tetszik ez a bot, univerzális úszós-fenekezõs pontyos bot

 Kereken tíz kilógramm a rugós mérlegem szerint

 Amilyen komótosan jött, olyan komótosan ment vissza éltetõ elemébe

Ezek után nem maradt más hátra, mint a pakolás. Az XT 51 etetõanyag a mai napon szerencsét és ezzel együtt halat hozott nekem, és a különféle szerelékek és csalik kapcsán arra jutottunk, hogy a finomszerelék, s abból is a rakósbotos horgászat volt ma a legeredményesebb, mert nagyon élvezetes volt a kárászokkal, kisebb pontyokkal játszadozni e csodás õszi napon, s Zalánnal együtt boldog voltam s vagyok, hogy egy ritka szép halat is partra segítettünk pár fénykép erejére.

 Rakózzunk bátran, ameddig nem fagy a gumi bele a botba

 Karácsony András
Fotók: Karácsony András és Szabó Zalán

GINOP