Bodorkázás



A víz

Rövid egyeztetés után Paja barátom is csatlakozott hozzám, és persze nem kellett az Albertirsai Malom Tó Horgászegyesületet sem sokáig kérnem, hogy hagy horgászhassak náluk egyet, hiszen õk is örültek, hogy tesztelés alá kerül a vizük.

Hétfõnként általában én vagyok a horgászboltos, így hát a horgászat tervezett idõpontja a keddi nap lett. Hajnalban szépen kiraktam egy zacskóba az etetõanyagokat, a kocsi mellé, és míg bepakoltam addig a kutyám úgy döntött, hogy ez a kaja márpedig neki lett készítve. Úgyhogy ellopta az egyik zacskót, és jól fel is falta a felét.

Most már biztos, hogy az etetõanyag minõségével nem lehet baj.

Albertirsára érkezve könnyû volt megtalálni a tavat, hiszen a várost jelzõ tábla után csak balra, balra kellett kanyarodni, és máris a tó partján találtam magam, ahol nagyon kedvesen fogadtak minket.

Kérdésemre elmondták, hogy 2800 Ft a napijegy, ezért 2 nemes halat és 3 kb egyebet lehet elhozni. Természetesen jó a pontyállomány, de ilyenkor valószínûleg még csak bodorkára lehet számítani. Hiszen, szánják-bánják vétkeiktet, tegnap még teljesen tiszta volt a víz, de mára teljesen behártyásodott, és az éjszaka folymán közel 4 mm vastagra hízott a jég. Igaz, van egy hátsó szakasz, ahol ki van engedve, ott lehet horgászni, ha szeretnénk.

Bosszantó látvány volt, hogy egy éjszaka alatt milyen vastagra hízott a jég.

Persze, hogy szeretnénk, ezért jöttünk ide. Becuccoltunk, és nekiálltunk az etetõanyag keverésének.

Kb. 3,75 kg etetõanyag elõkészítésre várva (hiszen a kutya felfalt belõle valamennyit)

Palkóval gyorsan túlestünk az etetõanyag keverésen.

Mire minden elõkészületünkkel kész lettünk addigra a víz is engedet még egy kicsit, így egész nagy felületen tudtunk próbálkozni. Hat gombócot alapoztam, a kétszer nedvesített bodorka-sneci extra etetõanyagból. Ezt követõen már csak apró dió nagyságokat szórtam az alapozó etetésre.

Az alapozás igen pontosra sikerült

Alapozó etetés után már csak diónyi méretû gombócocskákat dobtam.

Gyakorlatilag a horgászat megkezdése után 5 perccel megvolt az elsõ halam, és igen jó horgászatban lett volna részem, ha idõrõl idõre nem úszik elém egy-egy méretes jégtábla, ami az egybefüggõ jégpáncélról szakadt le. Ilyenkor helyben kitalált furmányt alkalmaztam. Túldobtam a jégtáblán, és szép lassan felhútam a szerelékem a tábla tetejére egész addig amíg bele nem akadt a szerelékem vagy a horgom a jég szélébe és szépen lassan magam felé tudtam húzni a zavaró tényezõt. Mikor a lábamhoz ért szépen kiakasztottam a horgot, és a merítõ élével apróra törtem. Így néhány perces kihagyással tudtam folytatni a horgászatot, nem kellett várni az elõttem megtelepedett jégtábla elolvadására.

A helyben kitalált furmány: jégtáblák vontatása vékony gumival.

Szerencsére a jégtörés zaja nem zavarta a halakat, és némi ráetetés után újra folyamatossá vált a horgászat. A hal halat követett és egy igazán szórakoztató pecában volt részem. A jellemzõ csali természetesen a pinki volt, amibõl 20-as horogra egy szemet húztam hosszára végig.

Mozzanatképek egy gyorsan fogott bodorka emlékére

A horog teljes hosszára felfûzött egy szem pinki volt a nyerõ csali.

A háromórányi horgászat alatt fogtam 95 db bodorkát, és vörösszárnyút, vegyesen. legalábbis a halszámláló adatai szerint. Bevallom õszintén elképzelhetõ, hogy egyet-kettõt elblicceltem, vagy túlszámoltam, de megközelítõleg ez az adat helyes lehetett.

Idõnként tiszteletét tette egy-egy jól meg termett vörösszárnyú keszeg is.

A hal számláló is azt sugallta, hogy eredményes napot zártam.

A horgászat végeztével nagyon boldogok voltunk, hiszen Pali is közel ennyi halat fogott, és be kell, hogy valjam nagyon bántott volna a lelkiismeret, hogy ha nem nézek utána a bodorkás víz híresztelésének.

Az eredmény magáért beszél

Szívet gyönyörködtetõ teríték.

Minden tiszteletem az Albertirsaiaké, és be kell valjam, szerintem ez Magyarország egyik legbodorkásabb vize. Abban az esetben ha valaki jobb bodorkás vizet tud, kérem jelezze felém, hiszen ez az egyik kedvenc halam, és szívesen megosztanám a hely hollétét másokkal is.

Minden hal sértetlenü visszanyerte szabadságát, hiszen a gumírozott halélõn egyetlen csomó sincs, tehát nem sérült a halak nyálkarétege.

Gyulai Ferenc

GINOP