Áprilisi jászok a Dunából

 

 
A horgász mögött elterülõ panoráma egyszerûen varázslatos


Helyszínnek a szentendrei Duna szakasz város elõtti részére esett a választásom. Ezen a szakaszon a horgászok nagyon ritkán hódolnak szenvedélyüknek, mert csak tavasszal tartózkodnak itt a halak. Az ívásra felkészülõ jászok és paducok itt gyülekeznek, hogy a jövõ nemzedékeinek életet adjanak. Fantasztikus látvány hajnalban és napközben, amikor a halak úgy ugrálnak ki a vízbõl, mint a delfinek. Az ívás néhány nap alatt lezajlik, de ha tartósan hideg a víz, akkor 3 - 4 hétig is eltarthat. Amint leívtak, következhet a horgászat. Ívásuk után még nagyjából egy hétig ezen a szakaszon maradnak, majd a környéken szétszélednek. Ez az egy hetes ciklus az, amikor a horgászbotot elõ kell venni és üldözõbe vehetjük a jászokat, paducokat. Hogy miért pont ívás után? Nos, ennek két oka is van: elõször is, az ívó jászok az etetésre nem reagálnak, csak ha már leívtak, másodszor pedig az ívó halakat nem illik zavarni.

Az ilyenkor fogható halak elsõsorban a jász és a paduc, de néha egy-egy márna is beugrik. Természetesen itt is mindig vannak meglepetéshalak. Horgászatom során például két csodaszép bodorkát is sikerült fognom, de mint tudjuk, a Dunán sosem lehet tudni elõre, mi is veszi fel a horgot.

 

 

A nap elsõ sugarai

 

 

Két szép bodorkával

A horgász helyen a meder viszonylag egyenletes, a vízmélység 1,5 - 2,5 méter között váltakozik. A fenék hatalmas kövekkel tarkított, amelyekben a Duna által szállított hulladékok, faágak megakadnak, jó helyeket kialakítva ezzel a halaknak az ikrák lerakásához, de ugyan akkor megnehezítve a horgászatot. Nem könnyû meghorgászni ezen részeket, az akadást és a szerelék beszakadását egy horgász sem ússza meg. A víz erõs sodrású, emiatt nagy etetõkosarakra van szükségünk, hogy az ott maradjon, ahová dobtuk.


Feeder bottal a hely jól meghorgászható, ezért ez mellett döntöttem.

A szerelékrõl néhány szó:

Fõzsinórnak 0,22-t, elõkének 0,19-t választottam. Lényeges szempont, hogy az elõke vékonyabb legyen, mint a fõzsinór. Mint már fentebb írtam a meder nagyon akadós, emiatt sokszor bennmarad a szerelék. Hogy ezt minimálisra csökkentsem az elõkét vékonyabb damillal kötöttem fel, így ha ne adj isten a horgom akadt be, akkor megúsztam csak egy elõke cserével, rosszabb esetben viszont köthettem egy másik szereléket.

Nagy fontos, hogy jó horgot válasszunk, mert a jász a kicsi víz hatására, amint megakasztja az ember a vízfelszínre fekszik, és addig forgolódik a horgon, míg le nem veri magát róla. Segít neki ebben még az erõs sodrás is, amivel szemben egy kilós jászt felhúzni nem egyszerû dolog. Aki fogott már vízzel teli nejlonzacskót folyóvízen és próbálta már húzni sodrással szemben, akkor az tudja, hogy mirõl is beszélek. A szituáció ugyan ez, csak itt a ?zacskónk" próbál a sodrásban maradni és lerúgni magát a horogról. Horognak a Drennan Carbon Feeder mellett tettem le a voksomat, 8-as méretben. Ez a horog vastag húsú, erõs, rövid szárú. A fél napos horgászatom során az összes halat sikerült kifognom, míg a mellettem horgászó kolléga halainak a fele elment. Késõbb a szerelékét figyelembe véve láttam, hogy rosszul megválasztott horgot használt, adtam neki az enyémbõl, mondanom se kell, egybõl megfogta minden halát.

 

 

Az átlagosnak mondható méret

Lényeges szempont még a bot. Itt a pillekönnyû picker botokat el lehet felejteni. A nagy 60-80 grammos etetõkosarak bejuttatását lehetetlen véghezvinni ezekkel a, ezért medium, medium/heavy vagy heavy kategóriás feederbotok jöhetnek csak számításba. Ehhez a horgászathoz én a Stradivari Feeder M botot és a T-Rex Carp Feeder botokat használom 3,60 m hosszban.

 

 

 

 

Hogy 3,60-as vagy 3,90-es a bothossz, azt már mindenki maga dönti el, a hosszabbat akkor javaslom, ha nagyobb távolságokra szeretnénk a szereléket bejuttatni.

Gondolom, aki már régebb óta horgászik emlékszik rá, hogy mivel töltötte meg a kosarát, mi került a horogra és milyen botokkal vette üldözõbe a halakat. Nos, ha a régi és a mai modern dolgokat, csalikat, botokat megfelelõen kombináljuk és alkalmazzuk, talán egy kis múltat idézõ horgászatban lehet részünk. Ebben az írásban a mai modern módszert a feederbot képviselteti. És hogy mi reprezentálja a múltat? A csali és etetõanyag amit használtam. A kosárba ugyanis nem több ezer forintos etetõanyag került, hanem csupán 300 forintos. A kenyérrõl van szó! A kenyér az a csali, amit minden hal ismer, kedvel. A horgászok számára bárhol beszerezhetõ, és ami lényeges szempont, hogy pénztárcakímélõ. A kenyérben olyan összetevõk találhatóak meg, amik az etetõanyagok fõ adalékanyagait képezik, ilyenek például a különféle gabonafélék, mint a kukorica vagy a búza.

 

 

Etetõanyag és csali

A kenyér kosárba való betöltése nem kíván túl nagy tudományt. Lényeges, hogy friss kenyérrel horgászunk, mert a száraz kenyeret nem lehet formázni (törik, morzsolódik). A kosár belsõ felébe kell a kenyér belét belenyomkodni majd a bordák alá a kenyér héját helyezhetjük. Ez viszonylag fixen benne marad a kosárban, és folyamatosan ázik ki, illetve a halak könnyedén ki tudják enni. Ezt a kenyérbombát felturbózhatjuk úgy, hogy bedobás elõtt befújjuk aroma spray-vel. Jász, paduc horgászatához az Xtasy Sajtost használom.

A horogra sem valami csodafegyver került, hanem hungarocell. A vízben lebeg, ezért felkelti a halak érdeklõdését, világos fehér színe pedig figyelemfelkeltõen hat a halakra.

 

 

Etetõnek kenyér, csalinak hungarocell, hatásfokozáshoz sajt aroma.

 

Korán érkeztem le a partra, reggel 6 órakor már dobtam is be a szerelékemet a vízbe. Nem nagyon akarták a halak az igazságot, az elsõ kapásra jó 1 órát kellett várnom. Határozott bólogatások a boton, ez bizony nem a sodrás. Gyorsan be is rántok, érzem megvan a tettes. Fél perc múlva már a felszínen korbácsolja a vizet. Botom spiccét a vízbe lenyomva próbálom valahogy a víz alá kényszeríteni a halat, és lassú pumpáló mozdulatokkal a közelembe csalni. Gyönyörû félkilós jász vette fel a hungarocell golyócskát. Óvatosan a szákba helyezem, mert hát az írás végére hal is kell, hogy bizonyítsam, nem a levegõbe beszéltem. A következõ kapás fél óra elteltével jött, ez is egy félkilós jász.

 

 

A nap legszebb hala ez a közel 1,5 kg jász volt

Lassacskán, 15-20 percenként jöttek a kapások. Néhány órás horgászatom alatt sikeresen szákba tereltem 10 halat, ebbõl 7 jász keszeget, egy paducot és két gyönyörû bodorkát. Úgy érzem, ennél jobb tavaszi kezdést a Dunán nem is kívánhatna az ember.

 

 

A Duna ajándéka

 

Szöveg: Kenyeres László

Fotó: Mócsai András, Czakó Gábor, és a szerzõ

GINOP