Kánikula idején
Ahogy nőtt a napfényes időszakok hossza, úgy csúsztunk bele egyre jobban a nyárba, és hagytuk tova a tavasz szépségeit. Idén hamar beköszöntött a hőség, júniusban már kánikulai napok követték egymást. Kedves folyóm, a Duna is megérezte a természet nem szokványos járását, nem sok zsákmánnyal honorálta halkereső túráimat.
Gondolkodtam, hol tudnék nagyobb sikereket elérni, és eszembe jutott Zsiga cimborám horgásztava. Régebben jártam már ezen a tavon, és kellemes emlékek fűztek hozzá. A gondolatot tett követte, és már ment is a telefon, hogy mikor lehet megejteni a horgászatot. Zsiga készségesen állt a rendelkezésemre. Megnyugtatott, hogy a tó még megvan és tárt karokkal vár. Délutáni horgászbolt látogatás, gyors pakolás, forgolódás az éjszaka és másnap reggel már a tó bejáratánál vártam, hogy hódolhassak szenvedélyemnek.
Keszegezés a dunaföldvári sziklásban
Bőven novemberben jártunk már. A pontyos helyem már nem adott pontyokat, bár ott voltak, csak nem táplálkoztak. Erről árulkodott a sok, lassú beleúszás. Valószínű a telet ott, a tuskók között töltik és tavaszig ki sem mozdulnak, hacsak valami nagy víz ki nem mossa őket onnét.
Békéshalra azonban még lehet számítani. Ilyenkor a márna, jász, dévér még fölveszi a csalit, csak más helyen kell őket keresni.
A Duna igen alacsony vízállásakor jön nálam számításba a dunaföldvári sziklás, zátonyos, nem túl mély, de erős sodrású szakasz. Ez azonban csak csónakból horgászható, szerencsére!
A Duna szép, a Duna jó, főleg ha az igazi arcát mutatja és az ember érti, amit mondani akar.
Ilyenkor őszidőben a legeredményesebb a horgászat nagy folyónkon. A halak érzik a tél közeledtét és intenzívebben táplálkoznak, megragadva az időt a tél beállta, a szűkebb időszak előtt. Bár a halak nem vermelnek el, hanem folyamatosan mozognak egész télen, az igazi hideg idő beálltával már csak nagyon kevés táplálékot vesznek magukhoz. Ilyenkor a ragadozó halakon kívül nemigen lehet másra számítani.
Ezért aztán a halak legintenzívebb táplálkozási időszaka az ősz.
Pontyok a mélyből, avagy hidegvízi pontyhorgászat pickerrel
Misa a Ponty Show kiállításon kereste fel standunkat.
Éppen ott voltam és sikerült szót váltanunk egymással. Számomra kicsit furcsa, korát meghazudtoló stílusban, de nagyon okosan beszélt.
De ami meggyőzött, hogy tudott kérdezni. Ez számomra mindig meggyőző.
Másnap elküldte bemutatkozó e-mailjét én pedig megkértem, készítsen cikket egy horgászatáról és, ha az tőle elvárható szintű lesz, megjelentetem honlapunkon.
Nos fogadjátok szeretettel egy fiatal horgász első, és bízom benne nem utolsó írását.
Papp József
Pasztás horgászat rakóssal
Nem én fedeztem fel a spanyolviaszt, így a horog pasztát sem. Csupán lépést tartok a fejlődéssel és nem utasítom el az új dolgokat, sőt, ha lehet tovább fejlesztem azokat, elkészítem a saját verziómat, ami esetenként még jobb is lehet. Így vagyok a horog pasztákkal is.
Évek óta vannak a választékunkban horogpaszták, azonban ezek lassú oldódású, feederes, bojlis horgászoknak való paszták. Bírják a dobást és vízbecsapódást, felgyúrhatók horogra, pasztakosárba, pelletre, bojlira. Azonban igazi gyors hatást, mely rakósbotos horgászatnál fontos, nem lehet velük elérni, pontosan a lassú oldódásuk miatt.
Külföldön már több éve használnak gyors oldódású pasztákat rakósbotos horgászatoknál, megdöbbentő eredményekkel, sőt pasztás versenyeket is rendeznek.
Ebben az évben vettem a fáradtságot és bátorságot és belemerültem a témába. Nem kevés munkával, kiegészítve barátaim tapasztalataival, megalkottam saját rakósbotos pasztámat, sőt pasztáimat és kidolgoztam azok használatát.