Szélhajtó küsz

Szélhajtó küsz

Szélhajtó küsz (Alburnus alburnus Linné) A küsz szinte valamennyi magyarországi álló-, és folyóvízében fellelhető. Egyes vizeken kevésbé, máshol tömegesen is előfordulhat bandákba verődve. Napsütésben a víz felsőbb rétegében, míg borult időben kicsit mélyebben 50-70 cm-en mozog. Oxigén igényes hal, de jól alkalmazkodik bizonyos fokú szennyezettséghez is. Teste nyújtott, erősen lapított. Szája félig felső állású, amely a felszínen található táplálékok begyűjtésére alkalmas. Háta kékeszöld, oldala ezüstös árnyalatú. Apró pikkelyei egész testét borítják, melyek érintés hatására könnyen leválnak. Szeme a fejéhez képest viszonylag nagy. A hátúszó magas, a mellúszók hosszúak, és hegyesek. A hát- és a farok úszó szürke, a többi áttetszően színtelen. Kis termetű hal, mely már 2 – 3 éves korában eléri ivarérettségét. Amikor a víz hőmérséklete a 15 C° hőmérsékletet meghaladja a küsz megkezdi ivását. Több szakaszban ívik áprilistól júniusig. Az ívások alkalmával egy anyahal az egész szezon alatt összesen 3-10 ezer 1-1,2 mm átmérőjű, enyhén sárgás színű ikrát rak le a homokos-kavicsos aljzatú víztereken. Az embrionális fejlődés 20 C° -on 3 – 4, 18 C° -on 8 napig tart. A fenékről kevésbé vesz fel táplálékot, elsősorban a víz felsőbb rétegében, vagy éppen a vízre hulló apró rovarokkal, bogarakkal, lárvákkal táplálkozik. Rövid életű halfaj, egyedei ritkán érik el a 10 évet. Ívási ideje: április – június Méret és tilalmi oltalom alá nem helyezett hal.

Vissza a halfajokhoz